A VMDK nem párt, nem is csak olyan politikai szervezet, amely aktív szerepet kíván játszani a többpártrendszerben. Arra is igényt tart, hogy olyan érdekszervezet legyen, amely keretében a vajdasági magyarok kialakítják, kifejezik és képviselik kollektív érdekeiket, méghozzá olymódon, hogy megtalálják a Vajdaságban élõ nemzetek és nemzeti kisebbségek együttélésének olyan modelljét, amely a tolerancián és a különbözõségek kölcsönös tiszteletén alapul.

E szempontból tekintek a most napirenden lévõ problémára, a tájékoztatási eszközök helyzetére is.

Úgy vélem, hogy a magyar nemzeti kisebbség alapvetõ érdeke, hogy kereteiben is ugyanolyan demokratizálódási folyamatok játszódjanak le, mint a köztársaság egészében.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy véli, hogy a kisebbségek jogait és szellemi életük demokratikus fejlõdésének feltételeit Szerbia alkotmányával kell szavatolni, lehetõvé téve a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzatok létrejöttét Vajdaságnak, mint Szerbia tartományának a keretében. Hisszük, hogy e megoldás annak az elvnek a szellemét tükrözi, amely szerint a szuverenitás letéteményese a polgár, aki önkéntesen nyilatkozik arról, hogy egy kollektivitás tagjának tekinti magát, vagy más cselekvésével juttatja ezt kifejezésre. E kisebbségi önkormányzatnak olyan demokratikus viszonyrendszert kellene kialakítania, amely szavatolná a sajtószabadságot is. A tájékoztatási eszközökben ugyanúgy lehetõség kellene hogy legyen a különbözõ szemléletek demokratikus kifejezésére és ütköztetésére, mint magában a VMDK-ban, amelynek tagjai között ott vannak a Demokrata Párt, a Népi Radikális Párt vagy a Kommunista Szövetség tagjai, sõt egyes helyi vezetõi is.

Ilyen értelemben úgy véljük, hogy a kisebbségek nyelvén állami dotációval megjelenõ lapoknak a kisebbségi önkormányzatokhoz kell tartozniuk. Abból kiindulva, hogy a VMDK-t a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzata embrionális változatának tekintjük, úgy véljük, hogy VMDK felelõsségteljen átvehetné a tájékoztatási eszközökkel kapcsolatos hatáskör azon részét, amelyet az állam ráruház, és vállalhatná a felelõsséget azért, hogy ezeknek az intézményeknek a berendezkedését és mûködését alkalmazza a gazdásítás és a többpárti parlamentarizmus gazdasági és politikai feltételeihez.